Minden macska egy-egy külön egyéniség. 4-5 hónapos korukra kialakul az ízlésük, s később már szinte lehetetlen az ezzel ellenkező ételekkel próbálkozni. Érdemes minél hamarabb, többféle étellel is kínálni, hogy a későbbiekben ne legyen válogatós.
Kifejlett macskáink számára a fehérje és az állati eredetű telítetlen zsírsavak némelyike elengedhetetlen. Ennek hiánya szív- és más megbetegedésekhez vezethet.
Mit NE adjunk cicánknak:
-Cukor- az ismert problémákon(fogszuvasodás, elhízás) kívül emésztési problémát is okozhat.
-Fűszert, mirelit húst, és sok tehéntejet soha ne adjunk macskánknak, ezek ugyanis emésztési- és gyomorproblémákat okozhatnak.
Cicánk előtt mindig legyen friss ivóvíz, ezt nem pótolhatja tej.
2011. november 23., szerda
2011. november 22., kedd
A mi talált cicánk
Az én kiscicámat Zorkának hívják.Elmesélem a történetét.Kint esett az eső. Nyávogást hallottam kintről.Kimentem megnézni mi az és egy cuki cica állt ott.Azonnal behoztam a házba.Kineveztem szoba macskának.csak egy volt a bökkenő:Volt egy szobakutyám is.megtartani megtarthattam csak a kutyámmal összekellet szoktatni.könnyen ment.Cicusomnak akkor még nem volt neve.megállapítottuk hogy lány.Megnéztük a naptárt de mivel azon a napon nem volt lány név tekertünk a másnapra. Pont a Zorka név volt a naptárban.Ezért lett kis cicusom Zorka.<3
Hogyan válasszunk macskát?
Ha már eldöntötted, hogy macskát akarsz, el kell döntened, hogy milyen fajtát szeretnél. Törzskönyvezett legyen? Hosszú vagy rövid szőrű? Kandúr vagy nőstény? Még azon is elgondolkodhatsz, hogy egy vagy több macskát akarsz, hogy még több örömöd teljen benne (bennük) és a macskád ne unatkozzon.
Néhány ötlet a jó választáshoz:
Törzskönyvvel vagy nélküle?
Összesen körülbelül 40-80 különböző macskafajta és azoknak 500 variációja létezik. A fajták között nagyon nagy az eltérés. Csak gondolj a népszerű sziámi, burmai és perzsa macskákra, vagy a farok nélküli manx-ra, vagy a szőrtelen szfinx macskára. A megjelenésbeli különbségek mellett a fajták temperamentuma és egyénisége is eltér. A sziámi például nyíltabb, míg a hosszú szőrű perzsa nyugodtabb.
Sok könyv leírja a különböző fajták jellemzőit, és a macskakiállítások is sokat segíthetnek a kiválasztásban, hiszen ott rengeteg csodálatos példányt láthatsz, és lehet, hogy akad közöttük olyan, amelyet legszívesebben azonnal hazavinnél.
A legtöbb macskatulajdonos nem választ törzskönyvezett macskát. Többségünk szemében a nem törzskönyvezett példányok is minden jellegzetességgel rendelkeznek, és a sok szőrzettípus és szín közül is könnyű választani.
Hosszú vagy rövid szőrű?
A hosszú szőrű macskák nagyon szépek lehetnek. Ugyanakkor rengeteg odafigyelést igényel ápolásuk és gondozásuk. A hosszú szőrű macskákat naponta kefélni kell, de ez örömmel is jár, hiszen a macskák többsége kellemesnek tartja ezt, és dorombol.
Ha úgy gondolod, hogy nem lesz elég időd minden nap megfésülni a macskád, gondold át, hogy tényleg hosszú szőrű példányt akarsz-e.
Ha a macska szőre összegubancolódik, lehet, hogy állatorvoshoz kell vinned, hogy levágja a szőrt, mert valószínűleg nem fog tetszeni neki a fésülés. Az is elképzelhető, hogy az állatorvos altatásban végzi a műveletet, hogy a macska ne érezze magát rosszul.
Kandúr vagy nőstény?
A kandúrok általában nagyobbak a nőstényeknél. A nem ivartalanított állatok szívesen kóborolnak a környéken, és gyakran összeverekednek más macskákkal. Előfordul, hogy vizelettel és bélsárral jelölik ki területüket. Ez normális viselkedésmód, de kellemetlen lehet a gazdájuk számára.
Az ivarérett nőstények rendszeresen ivarzanak és vemhesek lehetnek. Az ivarzás alatt néha nagyon hangosak és a környék kandúrjai nagyon vonzónak találhatják őket.
Ha nem akarsz macskát tenyészteni, érdemes ivartalanítani az állatot. Ha ez megtörténik, a nőstények és a kandúrok között kevésbé látszik különbség.
Egy érdekesség: ha már van egy felnőtt macskád, és kölyköt akarsz, akkor valószínűleg a felnőtt állat könnyebben elfogad egy ellenkező nemű új társat.
Egy vagy több macska?
Sok macskatartó nem tudja eldönteni, hogy egy vagy több macskát érdemes-e tartani. Ez a döntés sokban múlik a macska természetén. Néhány macska szeret más példányokkal együtt élni, míg a többiek inkább egyedül lennének, vagy emberekkel. Ha már van egy felnőtt macskád, már valószínűleg tudod, hogy a Te állatod melyik típusba tartozik, és kijönne-e egy másik macskával.
Ha a nap nagy részében nem vagy otthon, érdemes esetleg több macskát tartani, hogy szórakoztatni tudják egymást. Azok a kölykök, amelyek együtt nőttek fel, általában felnőtt korukban is jól kijönnek egymással.
A tartható macskák száma attól is függ, hogy mekkora a rendelkezésre álló hely. Az emberekhez hasonlóan a macskáknak is szükségük van térre, és nem szeretnek összezsúfolódni. Általános szabályként azt mondhatjuk, hogy szobánként egy macska tartható, hogy egyedül lehessenek. Arra is ügyelj, hogy mindegyiküknek saját alomra van szüksége, mert néhányuk nem szereti megosztani azt másokkal.
Hogyan szerezzünk macskát?
Sok helyen találhatunk macskát. Ha eldöntötted, hogy akarsz egyet, ezt terjeszd el a környezetedben. Lehet, hogy valamelyik ismerősödnek van eladó macskája, vagy kiscicája, vagy ismer valakit, aki eladna. Gyakran kínálnak kismacskákat újsághirdetésekben is. Szintén könnyen juthatsz macskához állatmenhelyről, itt általában több, otthonra váró macska is van.
Ne vásárolj olyan tenyésztőtől, aki több helyről szerzi be az állatokat. Lehet, hogy túl korán választották el őket, vagy sokat kellett utazniuk, ezért náluk a betegség és a stressz könnyen előfordulhat.
Mivel nem lehetsz biztos abban, hogy a macskád egészséges, kérdezz meg egy állatorvost.
Ha úgy döntöttél, hogy törzskönyvezett macskát vásárolsz, fordulj ismert és neves tenyésztőhöz. Megtalálásában segíthetnek macskatulajdonosok, az állatorvos, újsághirdetések és macska magazinok, kiállítások.
Mire ügyeljünk?
Először is, kérjük meg a tenyésztőt, hogy a kölyköt együtt láthassuk az anyjával. Így láthatjuk azt, hogy az anya egészséges-e és milyen vérmérsékletű. Ne felejtsük el, hogy mivel szoptat, és nem olyan régen kölykezett, nem biztos, hogy tökéletes állapotban van, de azt mindenképp láthatjuk, hogy a kölyköt nem választották el túl korán, és nem máshonnan hozták.
Érdemes megvárni, hogy a kölyök legalább 7-8 hetes legyen mielőtt elvesszük az anyjától. A törzskönyvezett macskák tenyésztői ennél is tovább, 12 hetes korukig együtt tartják az állatot az anyjával. Mielőtt döntesz, nézz meg több kismacskát is. Csak tiszta helyről vásárolj, ahol a macskák egészségesek és szemmel láthatóan jól érzik magukat.
Az egészséges kiscicák általában kíváncsiak, és érdeklődőek. Olyan cicát válassz, amelyik élénk és játékos, de nem túl agresszív. Lehetőleg ne dönts szégyellős macska mellett. A macska szocializációja 7-9 hetes korára befejeződik, mire hozzád kerül, már vége ennek az időszaknak.
Olyan cicát válassz, amelyik aktív, láthatóan egészséges és tiszta. Bizonyosodj meg róla, hogy a fülei tiszták és az ínye rózsaszín. Ellenőrizd, nincs-e hasmenése. A bundája legyen tiszta, nem lehet semmi jele allergiának. Ha a macskának nagy pocakja van, lehet, hogy bélférgektől szenved. A túlzottan kicsi macskának is lehetnek egészségügyi problémái. Ellenőrizd a választott cica oltási könyvét és a féreghajtásra vonatkozó dokumentumokat és ellenőrizd továbbá azt is, hogy minden szükséges bizonyítványt megkaptál-e.
Hogyan szoktassuk össze a macskát más állatokkal?
Ha kutyánk van, alig adódnak nehézségek (kivéve, ha a rossz tapasztalatok következtében már macskaüldözővé vált). A macska és a kutya közti "ősi ellenségeskedés" mese, az ellenségeskedést mindig a "nyelvi nehézségek" váltják ki. A kutya például kapcsolatkész, baráti hangulatban a farkát csóválja, a macskánál a hasonló magatartás a feszült figyelem jele, amely jelölhet ingerültséget és agresszivitást egyaránt. A kutyák már az első találkozás alkalmával alaposan körbeszaglásszák egymást, a macskák azonban jóval tartózkodóbbak, csak egy bizonyos idő elteltével szagolgatják meg egymást orr az orrnál helyzetben. A túlságosan gyors közeledési kísérletre védekezéssel reagálnak, azaz fújnak és mancsukat fenyegetően felemelik. Egyébként ez utóbbi mozdulat a kutyáknál a játékra való felhívás jele. És ez csak néhány példa a sok közül. A fiatal, együtt felnövő kutyák és macskák játékosan és magától értetődően tanulják meg egymás nyelvét, és ezáltal életre szóló, jó barátokká válnak.
A jól nevelt kifejlett kutya parancsunkra gyorsan megtanulja, hogy a házhoz érkező kismacska a családhoz tartozik, és ezért barátságosan kell vele bánni. Fontos azonban, hogy a kutyát se hanyagoljuk el, adjuk tanújelét, hogy őt továbbra is nagyon szeretjük.
Ha már kifejlett macskát viszünk haza, akkor az összeszoktatás eredménye kérdéses. Az ilyen néha hamar összebarátkozik a kutyával, máskor épphogy csak megtűrik egymást.
Ha idősebb macskánk van otthon, és hozzá viszünk egy új kismacskát, akkor minden a rangidős állaton múlik, mivel a kölyök állatok mindig keresik a fajtársak társaságát. Természetesen egy normális személyiségű macska nem bántja komolyan a kicsit, még ha ellenszenvet is érez iránta.
Tengerimalacok és nyulak (legalábbis a serdülők vagy még inkább a kifejlettek) minden különösebb nehézség nélkül összeszoknak a macskakölyökkel. Az állatokat azonban csak akkor hagyjuk felügyelet nélkül, ha megbizonyosodtunk arról, hogy a tengerimalac vagy a nyúl sikeresen meg tudja védeni magát a kismacska elkerülhetetlen szemtelenkedésével szemben. Ez igen fiatal macskák esetében fordított helyzetben is igaz lehet. Barátkozásukat elősegíthetjük, ha szeretetünket és gondoskodásunkat egyenlő mértékben osztjuk meg közöttük. A macska idősebb korában is tiszteletben fogja tartani a lakásban megismert társait.
A díszmadár, aranyhörcsög, mindenfajta egér, kisebb hüllők, valamint a halak annyira izgatók és vonzók a macskák számára, hogy biztonsági okokból összeszoktatásukat ne kíséreljük meg. Ezek a kis állatok amúgy is röpdékben, kalitkákban, terráriumokban, akváriumokban élnek. Gondoskodnunk kell arról, hogy a macska még csak a mancsával se tudjon soha "beletenyerelni" ezekbe, mert már ez is életveszélyes lehet az említett állatokra nézve.
Hogyan legyünk felelős macskatartók?
A macskatartás az öröm mellett felelősséggel is jár. Bár a macskák természetüktől fogva függetlenek, a gazdájukként felelős vagy komfortérzetükért, és mindazok kényelméért, akik kapcsolatba kerülnek a macskáddal.A macskák nagyon intelligensek és könnyen nevelhetők. Hogy a macska ne karmolássza a bútorokat, biztosíts számára egy karmolófát, és a bútorszövetek védelmében valamilyen textíliát. Ha mégis a bútort karmolja, határozott, hangos "nem"-mel figyelmeztesd, vagy locsold le vízzel. A bútorokat alufóliával is bevonhatod, ezt a macskák nem szeretik megérinteni.
A macskák tiszta állatok. A kiscicák megtanulják anyjuktól, hogyan ássák el ürüléküket, így könnyen szobatisztaságra szoktathatók és gyorsan megtanulják használni az almot. Az almot csendes helyre kell tenni, távol az etetés helyétől és tisztán kell tartani.
Ápolás, gondozás
A macskák sok időt töltenek mosakodással, de a hosszú szőrű fajták szőrzete rendszeres fésülést igényel. A macskák többsége élvezi a fésülést, és ez az együtt töltött idő erősítheti a kapcsolatot az állat és gazdája között. A fésüléssel könnyen eltávolíthatjuk az elöregedett szőrszálakat is.
Ivartalanítás
Ha nem akarsz tenyészteni, hat hónapos kora körül ivartalanítsd.
Jó szomszédság
Ismerd meg a helyi önkormányzat macskatartásra vonatkozó előírásait. A macska és más állatok érdekében éjszakára ne engedd ki az állatot.
Elveszett macskák
Sokat tehetsz azért, hogy macskád ne vesszen el. Mindig legyen rajta egy nyakörv, rajta a neveddel és telefonszámoddal. Vihar és tűzijáték alatt tartsd bezárva. Ha eltűnik, kérdezősködj a szomszédjaidnál, az állatorvosnál, vagy az állatmenhelyeken.
Nyaralás
Gondold végig, hogy mi a legjobb a macskádnak, ha nyaralsz, vagy elmész otthonról. Az állatorvosod, vagy egy barátod talán tud olyan helyet, ahol elhelyezheted a macskát. Mielőtt megbeszéled az időpontot, nézd meg, hogy megfelelő-e a hely, a személyzet és a tisztaság. Ha csak néhány napra utazol el, megkérheted valamelyik szomszédodat, vagy ismerősödet, hogy etesse meg a macskád, amíg távol vagy.
A macskák általában nem szívesen vannak távol a megszokott környezetüktől. Ha magaddal viszed, könnyen pánikba eshet, és megpróbálhat megszökni. Ezért tartsd biztonságos helyen. Soha ne hagyd magára az autóban, mert el is pusztulhat a nagy melegben.
Saját kuckó
A macskák szeretnek emberek között lenni, hiszen társas lények és kíváncsiak. Ugyanakkor szeretnek néha elbújni, és egyedül lenni. Jó gazdájaként gondoskodj egy olyan zugról, ahol a macska elrejtőzhet. Legyen egy kényelmes ágya, lehetőleg egy sötét sarokban, ahol egyedül lehet, biztonságban érezheti magát, és nyugodtan alhat.
Oltás, féregirtás és bolhák
Az oltások segítenek abban, hogy megvédd a macskádat olyan, esetleg halálos betegségektől, mint a fertőző gyomor- és bélgyulladás, valamint a macskanátha. A kiscicákat a lehető legkorábban (általában 8 hetes korukban) be kell oltani, mert fiatal korukban nagyon érzékenyek. A felnőtt macskáknak oltási bizonyítványra van szükségük. Ha nem vagy biztos abban, hogy minden oltást megkapott, kérj tanácsot az állatorvostól.
A macskák bélrendszerében gyakran vannak férgek, és van, amikor megbetegedést okoznak. A férgeket megtalálhatod a macskád székletében kicsi, fehér, rizsszem-nagyságú élősködők. Ha a macskád férges, kezelni kell, vidd állatorvoshoz.
Sajnos a macskák gyakran bolhásak is, ez pedig nem csak a macska életét, de a gazdája életét is megkeserítheti. Meg lehet viszont szabadulni ezektől az élősködőktől, ha megfelelő szerekkel, az állatorvos útmutatása alapján kezeled. A bolhákat a macska környezetéből (bútorok, alvóhely, stb.) is ki kell irtani.
Etetés
Az étrend szempontjából a macska nagyon bonyolult állat. Ezért a macskatulajdonosok többsége szívesen használ előre gyártott eledelt. Ezek a termékek kiegyensúlyozott étrendet biztosítanak, és használatuk is kényelmes. Az előre gyártott macskaeledelek két fajtája létezik: a konzerveledelek és a szárazeledelek.
Mindig kapjon a macska elegendő folyadékot, különösen, ha szárazeledellel eteted. Tarts tisztán a tányérjait!
Azonosítás
Ha a macska szabadon kimehet a lakásból, legyen rajta egy azonosító a nevével, a gazda nevével és a telefonszámmal. Ha akarod, az állatorvos mikrochipet is ültethet a bőre alá.
2011. november 20., vasárnap
Kiscicából macska
A kiscicák a gyámoltalan gyermekkortól még az előtt belépnek a méltóságteljes felnőttkorba,mielőtt egy emberi csecsemő kimondaná az első szót.idősebb korukra azonban a macskák életritmusa lelassul,és kecses kóborlásba szelídül.
Szőrpamacs
Egy újszülött kiscica olyan pici,hogy elfér a tenyerünkben,és súlyra nem nyom többet a szilváénál.Szeme és füle szorosan le van csukva,és ahhoz,hogy melegen tartsa a testét szorosan össze kell bújnia testvéreivel.
Gyorsan felnőni
Az anyamacska rendszeresen anyatejjel szoptatja kicsinyeit.A kiscicák a legtöbb időt alvással töltik,hogy a tejben lévő energiát ne mozgásra ,,pazarolják" , hanem inkább törékeny testük fejlődésére hasznosítsák.
,,Nyugdíjas" évek
Ahogy öregszenek a cicák egyre inkább lelassulnak.Élvezik a ,,nyugdíjas" élet örömeit,gyakran az egész napot kedvenc kuckójukban töltik,ahol csöndben és békében szunyókálnak.
A cica(macska)
Maga a macska(cica):
A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus)emlősállat, amely a macskafélék (Felidae)családján belül, a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására). egy kisebb termetű húsevő alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli határozó is lehet). Ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására).
Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításának ábrázolása mintegy 4000 éve Egyiptomban történt.
A macskának számos fajtája és színváltozata létezik. Csupasz és farok nélküli változatait is kitenyésztették. A macskák több mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, mint például nyávogás („miaú”), csiripelés, dorombolás, fújás, morgás. A lovakhoz és más háziállatokhoz hasonlóan a macskák is képesek vadon élve fennmaradni. Az önállóan élő macskák gyakran kisebb kolóniákat alkotnak. Az állatvédők beszámolói szerint azonban hosszú távon csak igen kevés példány képes gazdátlanul életben maradni, többségüket elpusztítják a járművek, a ragadozók, az éhség, az időjárás viszontagságai és a betegségek. Ezért számos országban, köztük hazánkban is a macskák és más háziállatok elhagyása, illetve otthonukból való szándékos eltávolítása (bántalmazásukhoz hasonlóan) büntetendő.
A macska sok kultúra legendáiban és mítoszaiban tölt be jelentős szerepet, az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is szerepel.
A macska vagy cica tulajdonságai
A macskák sportos alkatúak, testük gyors, intenzív tevékenységre alkalmas, így ideális a ragadozó életmódhoz. Jó futók, rövidtávon képesek elérni az akár 50 km/h-s sebességet is. Ízületeik hajlékonyak, hosszú lábaikkal, rugalmas erős izmaikkal remekül ugranak, képesek függőlegesen felfelé a kerítésekre vagy falakra akár két méter magasságba is felugrani, álló helyzetből. Emellett igen jó az egyensúlyérzékük (egyensúlyuk megtartását hosszú hajlékony farkuk is segíti), reflexeik gyorsak.
A macskák más állatokhoz képest meglehetősen sok időt töltenek alvással, különösen idősebb korukban. A napi alvásigényük körülbelül 12-16 óra, de átlagosan 13-14 órát alszanak, némelyikük azonban akár napi 20 órát is képes alvással eltölteni. Geoffrey B. West és Van M. Savage amerikai kutatók tanulmánya szerint az emlősállatok alvásigénye testméretük növekedésével csökken, bár az alvásigényt az agy mérete és energiafelhasználásának mértéke, valamint az életmód is befolyásolhatja (például a ragadozók többet alszanak).
A macska időnként félálomban pihen, ehhez általában a lábait behajlítva lekuporodik, ill. lefekszik, szemeit behunyja, füleit előre vagy a zajok irányába fordítja. A félálomban töltött idő végén rendszerint alvó pózt vesz fel (például összegömbölyödik), majd elalszik. Az alvási folyamat az emlősökéhez és a madarakéhoz hasonlóan zajlik. A felszínes alvást felváltó mélyalvási szakaszban az izmok ellazulnak és bekövetkezik a REM-fázis vagy álomfázis, mely során az agyi aktivitást jelző EEG jelek hasonlítanak az ébrenlétnél megfigyelhetőekre. Ezt az időszakot a gyors szemmozgás mellett a bőr és az izomzat rángatózása is jelezheti. A mintegy 6-7 perces mélyalvási szakaszt körülbelül 20-30 perces felszínes alvás követi, melynek végén a macska néha felébred és testhelyzetét megváltoztatva újra elalszik. Az alvó állat számára a zaj vagy egyéb zavaró körülmény hatására történő hirtelen felébredés stresszt okoz, amely hosszú távon, gyakran megismétlődve pszichikai rendellenességet, betegséget is eredményezhet.
Éjszakai életmódot folytató állatok lévén a macskák (elsősorban a fiatalabb példányok) gyakran hiperaktívvá és játékossá válnak az esti vagy a hajnali órákban. Az ilyen időszakokat „esti/éjszakai őrületnek” vagy „fél órás őrjöngésnek” is nevezik.
A macska vérmérséklete nagyban függ fajtájától illetve tartási körülményeitől. A soványabb példányok általában aktívabbak testesebb társaiknál.
A macska normál testhőmérséklete 38-39 °C. A macskának hőemelkedése van vagy lázas, ha a testhőmérséklete eléri a 39,5 °C -ot vagy feljebb emelkedik, amennyiben pedig 37,5 °C alá csökken, akkor kihűlt. Összehasonlításképpen az ember normális testhőmérséklete körülbelül 36,8 °C. A házi macska szívverése percenként 140 és 220 között van, nagyban függ attól, hogy az állat mennyire izgatott (nyugodt állapotban 150 és 180 közé esik, amely nagyjából a duplája az ember szívverésének).
Tárasas viselkedés:
A macskákat az emberek többsége magányos állatokként ismeri, de valójában nagyon is társaságkedvelők. A legnagyobb különbség a macskák és kutyák (melyekkel gyakran hasonlítják össze őket) társas viselkedése között az, hogy a macskáknak nincs kollektív túlélési stratégiájuk vagy „falka mentalitásuk”; ami mindössze annyit jelent, hogy maguk gondoskodnak alapvető szükségleteikről (például egyedül keresnek élelmet és védekeznek támadás esetén). Ez azonban nem aszociális magatartás. Talán a legjobb példa a macskák természetes viselkedésére az elvadult példányok kolóniákba való szerveződése, melyekben az egyes tagok magukról gondoskodnak.
Az emberekkel való szimbiotikus kapcsolatuk évezredek során alakult ki. Gazdájukhoz való kötődésük nehezen vethető össze a vadmacskák magatartásával, de annyi bizonyos, hogy tudatában vannak annak, hogy az ember nem az ő fajukhoz tartozik (és nyilván önmagukat sem tekintik embernek). Ez a különbségtétel a gazdájukkal való kommunikáció során használt hangjelekben és testbeszédben is megnyilvánul. Egyes vélemények szerint pszichológiai szemszögből a macska az embert pótanyának tekinti, így a felnőtt egyedek egyfajta állandósult gyermekkorban élik le az életüket. A macskák emberrel való kapcsolatának az állat 3-7 hetes kora között kell kialakulnia. Némelyik példány később is hozzászoktatható az emberhez, de a többségük félénk marad. Ehhez hasonlóan a macskák összeszoktathatók a kutyákkal és más háziállatokkal is, de a kisebb méretűeket általában zsákmánynak tekintik.
A cicák életkora
A szobában tartott macskák általában 14-20 évig élnek, noha a Guiness Rekordok Könyve szerint a legöregebb ismert macska 34 éves volt. A hazai macskák közül a regisztrált legidősebb 21 esztendőt élt meg. Egyes nem hivatalos beszámolók 37 és 43 éves kort megért példányokról is említést tesznek. A házi macskák tovább élnek, ha nem engedik őket ki a szabadba (így csökken az esélye a harcokból, balesetekből származó sérüléseknek és a betegségeknek) és ha ivartalanítva vagy kasztrálva vannak. Ezáltal a kasztrált hím macskáknak nem lesz hererákjuk, az ivartalanított nőstényeknek pedig petefészekrákjuk, és mindkettőjüknél csökken a tejmirigy daganat kialakulásának esélye. További fontos lehetőség az élettartam meghosszabbítására a macska életkorának és életmódjának megfelelő táplálék etetése. A vemhes és szoptató nőstényeknek, valamint a kölyköknek általában egy éves korig kölyöktápra, a felnőtteknek 6-7 éves korig felnőtt tápra, ezután pedig idős macskának gyártott tápra van szükségük. Ezzel ellentétben a modern városi környezetben élő elvadult macskák gyakran csak kettő vagy kevesebb évig élnek. A gondozott csoportokban élő vadmacskák élettartama hosszabb: a British Cat Action Trust már 19 éves vad hímet is jelentett. A legöregebb vadmacska „Mark” volt, akit a brit Cats Protection jótékonysági szervezet látott el, 26 évet ért meg.
A macskák és az emberek életkorának összehasonlításához általában egy évet 7 macskaévnek feleltetnek meg. Mivel azonban a macskák 2 éves koruk után lassabban fejlődnek az embernél, a skálát módosították, egy emberi évet 4 macskaévnek számítva. Egy 7 éves példány középkorúnak számít, egy 10 év feletti pedig már idősnek. Az első hónapok összehasonlítását a különböző forrásból származó táblázatok rendszerint másként végzik el, így erre az időszakra vonatkozóan hozzávetőleges értékekkel érdemes számolni.
A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus)emlősállat, amely a macskafélék (Felidae)családján belül, a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására). egy kisebb termetű húsevő alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli határozó is lehet). Ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására).
Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításának ábrázolása mintegy 4000 éve Egyiptomban történt.
A macskának számos fajtája és színváltozata létezik. Csupasz és farok nélküli változatait is kitenyésztették. A macskák több mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, mint például nyávogás („miaú”), csiripelés, dorombolás, fújás, morgás. A lovakhoz és más háziállatokhoz hasonlóan a macskák is képesek vadon élve fennmaradni. Az önállóan élő macskák gyakran kisebb kolóniákat alkotnak. Az állatvédők beszámolói szerint azonban hosszú távon csak igen kevés példány képes gazdátlanul életben maradni, többségüket elpusztítják a járművek, a ragadozók, az éhség, az időjárás viszontagságai és a betegségek. Ezért számos országban, köztük hazánkban is a macskák és más háziállatok elhagyása, illetve otthonukból való szándékos eltávolítása (bántalmazásukhoz hasonlóan) büntetendő.
A macska sok kultúra legendáiban és mítoszaiban tölt be jelentős szerepet, az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is szerepel.
A macska vagy cica tulajdonságai
A macskák sportos alkatúak, testük gyors, intenzív tevékenységre alkalmas, így ideális a ragadozó életmódhoz. Jó futók, rövidtávon képesek elérni az akár 50 km/h-s sebességet is. Ízületeik hajlékonyak, hosszú lábaikkal, rugalmas erős izmaikkal remekül ugranak, képesek függőlegesen felfelé a kerítésekre vagy falakra akár két méter magasságba is felugrani, álló helyzetből. Emellett igen jó az egyensúlyérzékük (egyensúlyuk megtartását hosszú hajlékony farkuk is segíti), reflexeik gyorsak.
A macskák más állatokhoz képest meglehetősen sok időt töltenek alvással, különösen idősebb korukban. A napi alvásigényük körülbelül 12-16 óra, de átlagosan 13-14 órát alszanak, némelyikük azonban akár napi 20 órát is képes alvással eltölteni. Geoffrey B. West és Van M. Savage amerikai kutatók tanulmánya szerint az emlősállatok alvásigénye testméretük növekedésével csökken, bár az alvásigényt az agy mérete és energiafelhasználásának mértéke, valamint az életmód is befolyásolhatja (például a ragadozók többet alszanak).
A macska időnként félálomban pihen, ehhez általában a lábait behajlítva lekuporodik, ill. lefekszik, szemeit behunyja, füleit előre vagy a zajok irányába fordítja. A félálomban töltött idő végén rendszerint alvó pózt vesz fel (például összegömbölyödik), majd elalszik. Az alvási folyamat az emlősökéhez és a madarakéhoz hasonlóan zajlik. A felszínes alvást felváltó mélyalvási szakaszban az izmok ellazulnak és bekövetkezik a REM-fázis vagy álomfázis, mely során az agyi aktivitást jelző EEG jelek hasonlítanak az ébrenlétnél megfigyelhetőekre. Ezt az időszakot a gyors szemmozgás mellett a bőr és az izomzat rángatózása is jelezheti. A mintegy 6-7 perces mélyalvási szakaszt körülbelül 20-30 perces felszínes alvás követi, melynek végén a macska néha felébred és testhelyzetét megváltoztatva újra elalszik. Az alvó állat számára a zaj vagy egyéb zavaró körülmény hatására történő hirtelen felébredés stresszt okoz, amely hosszú távon, gyakran megismétlődve pszichikai rendellenességet, betegséget is eredményezhet.
Éjszakai életmódot folytató állatok lévén a macskák (elsősorban a fiatalabb példányok) gyakran hiperaktívvá és játékossá válnak az esti vagy a hajnali órákban. Az ilyen időszakokat „esti/éjszakai őrületnek” vagy „fél órás őrjöngésnek” is nevezik.
A macska vérmérséklete nagyban függ fajtájától illetve tartási körülményeitől. A soványabb példányok általában aktívabbak testesebb társaiknál.
A macska normál testhőmérséklete 38-39 °C. A macskának hőemelkedése van vagy lázas, ha a testhőmérséklete eléri a 39,5 °C -ot vagy feljebb emelkedik, amennyiben pedig 37,5 °C alá csökken, akkor kihűlt. Összehasonlításképpen az ember normális testhőmérséklete körülbelül 36,8 °C. A házi macska szívverése percenként 140 és 220 között van, nagyban függ attól, hogy az állat mennyire izgatott (nyugodt állapotban 150 és 180 közé esik, amely nagyjából a duplája az ember szívverésének).
Tárasas viselkedés:
A macskákat az emberek többsége magányos állatokként ismeri, de valójában nagyon is társaságkedvelők. A legnagyobb különbség a macskák és kutyák (melyekkel gyakran hasonlítják össze őket) társas viselkedése között az, hogy a macskáknak nincs kollektív túlélési stratégiájuk vagy „falka mentalitásuk”; ami mindössze annyit jelent, hogy maguk gondoskodnak alapvető szükségleteikről (például egyedül keresnek élelmet és védekeznek támadás esetén). Ez azonban nem aszociális magatartás. Talán a legjobb példa a macskák természetes viselkedésére az elvadult példányok kolóniákba való szerveződése, melyekben az egyes tagok magukról gondoskodnak.
Az emberekkel való szimbiotikus kapcsolatuk évezredek során alakult ki. Gazdájukhoz való kötődésük nehezen vethető össze a vadmacskák magatartásával, de annyi bizonyos, hogy tudatában vannak annak, hogy az ember nem az ő fajukhoz tartozik (és nyilván önmagukat sem tekintik embernek). Ez a különbségtétel a gazdájukkal való kommunikáció során használt hangjelekben és testbeszédben is megnyilvánul. Egyes vélemények szerint pszichológiai szemszögből a macska az embert pótanyának tekinti, így a felnőtt egyedek egyfajta állandósult gyermekkorban élik le az életüket. A macskák emberrel való kapcsolatának az állat 3-7 hetes kora között kell kialakulnia. Némelyik példány később is hozzászoktatható az emberhez, de a többségük félénk marad. Ehhez hasonlóan a macskák összeszoktathatók a kutyákkal és más háziállatokkal is, de a kisebb méretűeket általában zsákmánynak tekintik.
A cicák életkora
A szobában tartott macskák általában 14-20 évig élnek, noha a Guiness Rekordok Könyve szerint a legöregebb ismert macska 34 éves volt. A hazai macskák közül a regisztrált legidősebb 21 esztendőt élt meg. Egyes nem hivatalos beszámolók 37 és 43 éves kort megért példányokról is említést tesznek. A házi macskák tovább élnek, ha nem engedik őket ki a szabadba (így csökken az esélye a harcokból, balesetekből származó sérüléseknek és a betegségeknek) és ha ivartalanítva vagy kasztrálva vannak. Ezáltal a kasztrált hím macskáknak nem lesz hererákjuk, az ivartalanított nőstényeknek pedig petefészekrákjuk, és mindkettőjüknél csökken a tejmirigy daganat kialakulásának esélye. További fontos lehetőség az élettartam meghosszabbítására a macska életkorának és életmódjának megfelelő táplálék etetése. A vemhes és szoptató nőstényeknek, valamint a kölyköknek általában egy éves korig kölyöktápra, a felnőtteknek 6-7 éves korig felnőtt tápra, ezután pedig idős macskának gyártott tápra van szükségük. Ezzel ellentétben a modern városi környezetben élő elvadult macskák gyakran csak kettő vagy kevesebb évig élnek. A gondozott csoportokban élő vadmacskák élettartama hosszabb: a British Cat Action Trust már 19 éves vad hímet is jelentett. A legöregebb vadmacska „Mark” volt, akit a brit Cats Protection jótékonysági szervezet látott el, 26 évet ért meg.
A macskák és az emberek életkorának összehasonlításához általában egy évet 7 macskaévnek feleltetnek meg. Mivel azonban a macskák 2 éves koruk után lassabban fejlődnek az embernél, a skálát módosították, egy emberi évet 4 macskaévnek számítva. Egy 7 éves példány középkorúnak számít, egy 10 év feletti pedig már idősnek. Az első hónapok összehasonlítását a különböző forrásból származó táblázatok rendszerint másként végzik el, így erre az időszakra vonatkozóan hozzávetőleges értékekkel érdemes számolni.
| A macska életkorának emberi életkorhoz való megfeleltetése | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Macska | Ember | Macska | Ember | Macska | Ember | Macska | Ember |
| 1 hónap | 5-6 hónap | 1 év | 15-16 év | 8 év | 48 év | 15 év | 76 év |
| 2 hónap | 9-10 hónap | 2 év | 24 év | 9 év | 52 év | 16 év | 80 év |
| 3 hónap | 2-3 év | 3 év | 28 év | 10 év | 56 év | 17 év | 84 év |
| 4 hónap | 5-6 év | 4 év | 32 év | 11 év | 60 év | 18 év | 88 év |
| 5 hónap | 8-9 év | 5 év | 36 év | 12 év | 64 év | 19 év | 92 év |
| 6 hónap | 10-12 év | 6 év | 40 év | 13 év | 68 év | 20 év | 96 év |
| 8 hónap | 13 év | 7 év | 44 év | 14 év | 72 év | 21 év | 100 év |
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)






